A házi sör csomagolása

Aki eddig követte a cikksorozatunkat (innen is köszi), az tudja, hogy a következő nagy lépés az erjesztés után a sör csomagolása lenne. Aki eddig nem követte és csak most csatlakozott be: Üdv közöttünk és itt találod, hogy eddig miről maradtál le Hopline Blog.

Előző cikkemben végigvezettelek titeket az erjedésen, mely remélhetőleg sikeresen lezajlott. Megtörtént a sörlé erjedés utáni lehűtése -azaz cold crash-, és most azon gondolkozunk, hogy miben tároljuk a sört, hogy az sokáig megőrizze frissességét. Vagy legalább addig, amíg megisszuk :) 

Az alábbi ábrán rajta van a lényeg, hogy mik is az opcióink. Ezekről fogunk kics részletesebben beszélni. 

Palackozás

Mai napig a legelterjettebb módszer a házi sörfőzők körében a sör csomagolására a palackozás.
Egyébként ipari szinten is az élmezőnyben van a módszer egész egyszerűen azért, mert erre állt be régen az összes főzde. Na nem azért, mert ez volt feltétlenül a legjobb módszer, hanem mert nem volt alternatíva.
Sajnos átállni például alu dobozolásra igencsak költséges, ha eddig üvegezett egy főzde, így ez sok profitorientált vállalkozást visszatart/hat. Emellett az üveges sörnek van egyfajta felsőpolcos érzete az aludobozossal szemben, ami a nagyüzemi söröket illeti.
A kézműves sörfőzdékben ugyanakkor mindenhol az látható -egyébként világszinten is-, hogy a dobozolás a jövő, erre tart az egész ipar. Nem véletlenül, hiszen az alumínium végtelenszer újrahasznosítható és egyébként is ez a föld kérgében a legnagyobb mennyiségben fellelhető könnyűfém. Ez azt jelenti, hogy könnyen beszerezhető, és az ára sem túl magas (még..), ha mennyiségben veszi az ember.
Nem mondom, hogy az üveg nem egy jó megoldás. De tekintve, hogy az üveghulladék alig 20%-a kerül újrahasznosításra globális szinten, kissé aggasztó a dolog és azért érdemes lehet elgondolkozni.
(Csak így zárójelbe: Az alumínium hulladék globális szinten kb 60%-a, de egyes országokban majdnem a 90%!!!-a kerül újrahasznosításra.)

Mielőtt belemerülünk a palackozásba, említsuk meg a dobozolást.

Ez a házi sörfőzők körében csak az utóbbi pár évben lett elérhető és akkor is csak nagyon magas belépő árán. Egy manuális dobozoló a mai napig 100ezer forint fölött van. Ehhez hozzájön a dobozok ára, ami sajnos igencsak magas (100ft+/db), ha nem raklappal veszi az ember. Továbbá az aludoboz otthon nem használható újra, így ez még tovább növeli a költségeket. Minden egyes sörnél csak a dobozok költsége 4-5ezer forint lenne egy átlag 20 literes főzetnél. A manuális dobozolás tehát drága és egyébként borzasztó lassú is. Egész egyszerűen nem éri meg a jelenlegi formájában. Akinek van felgyújtani való pénze és érdekli a dolog, az kipróbálhatja nyilván. De ez kb olyan, mint Hummer-t venni.

Palackozás üvegbe

Ez mint mondtam, mai napig a legelterjedtebb módszer sör csomagolására otthon. Egy barna 330-500ml-es üveg kb 70-100ft újonnan, de számtalanszor újrahasználható otthoni körülmények között, így ez olcsónak mondható. A másik lehetőség a bolti sörösüvegek újrafelhasználása. Van kedvenc bolti üveges söröd amiből sok fogy? Egész egyszerűen gyűjtsd össze az üvegeket, mosd el és készen is állnak a házi söröd befogadására. 
Egy dologra viszont ilyenkor figyelni kell: NE használj újra egyutas üvegeket!!! Az egyutas azt jelenti, hogy a főzde nem gyűjti be és használja újra az üvegeit, így vékonyított falú palackokba csomagolja a saját termékeit ezzel csökkentve a költségeket. Ilyen például a Heineken, az ő zöld üvegeikbe például nem ajánlott otthon palackozni! Persze, sokan csinálják és soha semmi nem történik. De nem egy sztori volt már, hogy robbant a vékony zöld üveg. Szerintem nem érdemes kockáztatni.
Bolti sörök közül a legjobb választás a belga sörök üvegei lennének. Ez azért van, mert a belga sörök általában igen magas szénsavtartalommal rendelkeznek, így az üvegeket is külön ehhez szabványozzák, vastagabb anyagból készülnek. 
Egyébként a normális barna vastagfalú palackok is nagyon jól bírják a nyomást. A koronazár általában hamarabb eldurran, minthogy az üveg felrobbanna, ami jó hír. Jobb egy kupak az állmennyezetben, meg sör a plafonon, mint egy üvegszilánk a szemben. 

Ne menjünk el azért a hátrányaik mellett sem: nehéz és törékeny.
Egy 330-as barna üveg 200-400 grammot is nyomhat, az anyagvastagságtól függően. Ez számunkra azt jelenti, hogy ha 1L házi főzetet akarunk elvinni a buliba, az kb 2kg súly lesz. Emellett ugye törékeny is, tehát vigyáznunk kell a szállításnál, hogy egyben érjenek oda. 

A palackozáshoz szükségünk lesz egyébként:

• palackokra és a hozzájuk passzoló koronazárakra 60-100ft/üveg, 5-10ft/kupak
• egy koronazáróra, amivel kupakolunk - 4-5000ft 
• egy üvegmosóra, ami bele tudja spriccelni az üvegbe a tisztító-, vagy fertőtlenítőszert 3-5000ft
• egy csöpögtetőre, amin/amiben fejjel lefelé ki tud csöpögni az üvegből a folyadék 3-5000ft
• palackozópálcára 1-2000ft
• szilikon, vagy PVC csőre 500-1000ft
  
  
  Ezek közül műanyag flakonok használata esetén értelemszerűen nem lesz szükség az első két tételre. 

Palackozás műanyag flakonba

Én erre kb csak 1.5 éve álltam át, de bánom, hogy nem hamarabb.
A műanyag flakonoknak négy hatalmas előnye van az üveggel szemben.
Az első, hogy jóformán súlytalan. Egy 500ml-es flakon kb 25 grammot nyom, ami szinte semmi egy 330-as üveghez képest. Ennek köszönhetően a szállításnál sem fog gondot okozni a súlya, így több sört vihetünk el magnukkal, ha cipelni kell. 
A második lenne ugye a strapabíróság. Műanyag, tehát gyakorlatilag elpusztíthatatlan(ez lesz a hátránya is
). Nem bajj ha koccannak, leesnek, ütődnek, a legtöbbnek meg sem fog kottyani nekik némi gyepálás. 

Harmadik helyen a nyomásállóság és biztonság van. A műanyag flakonok nagyon jól bírják a nyomást és hihetetlen szintekig tudnak kifeszülni, mielőtt baj lenne. Ugye az üveggel ellentétben a baj itt nem üvegszilánkokat jelent az ember testében, hanem egy plafonba lőtt műanyag kupakot. Maga a flakon szinte kizárt, hogy felrobbanjon, úgyis hamarabb lövi le a kupakját. 

A negyedik nagy előny, amiről valamiért senki nem beszél soha, az palackozott sör oxigén szintje. Manapság, mikor mindenki hazy IPA-kat főz nem mindegy, hogy mennyi oxigén marad a palackban palackozás után.
A gond az, hogy amikor palackozópálcával töltünk, minden esetben csurig töltjük a palackokat. De ahogy kivesszük a pálcát, csökken a sörlé szintje és oxigént szív be ilyenkor. Ez az a 2-3 ujjnyi üres légtér, amit minden üveges sörben látunk. De amíg a főzdékben ezt nitrogénnel, vagy szén-dioxiddal kifújják töltés után, otthon csak levegő marad a palack nyakában. Ezért hatalmas előny ez az oxigénre különösen érzékeny söröknél, amikben magas a protein, és/vagy hidegkomló tartalom.
Az üveggel ellentétben a műanyag flakon esetében megtehetjük azt, hogy palackozás után kicsit összenyomjuk. Egészen addig, amíg a sör szintje eléri a palak száját, majd erre gyorsan rákupakolunk. Ezzel az oxigént kiszorítottuk a rendszerből, valamint azt is látni fogjuk, ha felszánsavasodott a sörünk. Ugyanis a termelt CO2 szépen felfújja majd a palackot eredeti formájára és feszes lesz -ez lehetne az 5. előny-.


Hátrány: műanyag. Ez már önmagában is sok környezettudatos embert eltántoríthat, én is sokáig köztük voltam. 
Mindenki azt magyarázta jobbra-balra, hogy a műanyag flakont nem lehet újrahasználni, fertőzés, stb. Hagyjuk már! A sörfőzésnél legtöbbet használt cuccaink mai napig műanyagból vannak...A vödrödet sem dobod ki minden erjesztés után, a csapokat sem, de a csöveket és a palackozópálcát sem. Akkor miről beszélünk? A műanyag flakont pontosan úgy el tudod mosni, majd fertőtleníteni, mint a többi eszközödet. Sőt, mivel a flakonodba nem kerül fizikailag semmi, ami mikrokarcolásokat okozhatna -amikben ugye a bacik megtelepszenek-, még tisztábban is tudod tartani, mint például az erjesztődet.



Arra kérnék mindenkit, hogy aki eddig végigolvasta és elkezd műanyag flakont használni az ne tekintsen rá úgy, mint egy eldobható sörhordozóra. Igenis újra lehet és újra kell őket sokszor használni, ahogy az üvegeket is. 

Hordózás

Ha meguntad a palackozást, a következő befektetésed a hordózás lesz.

Nem kell egyesével palackokat tölteni, nem kell kupakolni, nem kell semmi ilyesmivel bohóckodni, mennyivel könnyebb és gyorsabb! Ja..
Azt nyilván nem lehet elvitatni, hogy maga a hordózás folyamata gyorsabb, és egyszerűbb a palackozáshoz képest. Az meg, hogy milyen jó érzés a saját lakásodban sört csapolni a haveroknak, arról sokan tudnának mesélni.

De, mint mindig, a dolog sokkal összetettebb ennél.

Ha hordózni szertnél, szükséged lesz minimum:

• hordóra - 15000ft+/db
• >csatlakozókra, csövekre 5-6000ft+
• egy CO2 nyomáscsökkentőre - 15-20000ft
• sörcsapra valamilyen formában - 2000ft+ a legolcsóbb, a csillagos ég a határ
• egy hűtőre, amiben a söröd tudod hűtve tárolni - ingyen - amíg a takaró ér

Mondanom sem kell, hogy ez is egy nagyobb befektetés lesz, legjobb esetben is kb 35-50ezer forint az alapfelszerlés egyetlen hordóval, ha már van egy meglévő fölösleges hűtőd, vagy fagyasztóládád. Utána jöhet csak a rendszer kiépítése. 

Ezt a rendszert utána rendszeresen takarítanod is kéne. Aki dolgozott már kocsmában, tudja mit jelent. Otthon ehhez érdemes egy szivattyút beszerezni, amivel tudod keringetni a rendszerben a tisztítószert. Minél ritkábban csapolsz, annál gyakrabban kéne a tisztítást végezni. Egy forgalmasabb vendéglátóhelyen például elég 2 hetente, mert a rendszeresen átfolyó sör nem nagyon hagy időt a baciknak, hogy megtelepedjenek. Ha viszont otthon csak a hétvégente csapolsz sört, akkor veszélyes lehet a dolog, mivel pasztőrözetlen sör áll egy hétig a csövekben. Tudom, hogy a ma kapható jobb minőségű csövek már teflon bevonatosak, de ez nem előzi meg a problémát, csak lassítja a kialakulását. 


Az sem mindegy, hogy milyen átmérőjű csöveket használsz a rendszeredben és milyen hosszúságban. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy ne csak habot csapolj, bár erre már vannak klassz kis táblázatok mindenhol a neten.

Aztán a hordózott sör szénsavasságát is be kell állítani utána, ez külön művészet :), de ehhez is rengeteg segítséget találsz online.

Valamint ne menjünk el a tény mellett, hogy mindehhez extra helyre is szükséged lesz. Nem ismerek sok embert, akinek például a lakásában elférne még egy hűtő, amiben a hordói vannak. Ezt is mérlegeljük, mielőtt elkötelezzük magunkat a kegelés mellett.

Sankey, vagy Corny? Esetleg...?

Két típusú keg (keg=hordó angolul) közül választhatunk, ha hordózni szeretnénk.

Sankey/Sanke keg

A vendéglátóiparban használják mai napig világszerte, 20-30-50L változatokban leginkább. Könnyű hozzájutni használt kütyüs oldalakon, ugyanakkor minden hordó amit így veszel, az jó eséllyel lopott. A hordók a főzdék tulajdona, és a főzde neve bele is van ütve a hordó palástjába felül, jól látható helyen. Tőlük került el a hordó egy kocsmába, vagy más vendéglátóhelyre, ahonnan nem lett visszaküldve és valakinek barátiba eladta a tulaj. Vagy éppen egy felszámolt kocsmából lett eladva, mintha az ő tulajdonuk lenne.

Az etikát félretéve: A sanke keg szája nagyon szűk, így otthon nagyon trükkös a tisztítása, mondhatni lehetetlen.

Továbbá a használatához szükség lesz adapterre is, hogy ball lock csatlakozókkal használható legyen. Többek között ezért sem jó választás ez otthonra.

Cornelius/Corny keg

Ezzel kezdődött minden...

A corny keg-ek(itthon gyakran szódakegnek hívják) főleg a Coca Cola által használt hordók voltak, ebben szállították a kész termékeiket olyan vendéglátóhelyekre, ahol csapolva is árultak üditőket. Manapság ezeket már nem használják, mert nehezek, és relatíve kis mennyiségű terméket tudnak szállítani így adott térfogathoz képest. Napjainkban a gyártók már koncentrált szirupot szállítanak csak és az szódavízzel higítva kerül értékesítésre.

Ezeknek a kegeknek a tömeges árverésével indult be az otthoni hordós sör forradalma Amerikában, és onnan -szokás szerint- futótűzként terjedt át a világ többi részére. Több ezer használt hordó került a piacra, amiket fillérekért lehetett megvásárolni.

Azért ma már más a helyzet... Nemcsak hogy sokszorosan többe kerülnek a használt hordók, mint régen, a gyártásuk is újraindult, így már vadi új corny keget is vehetünk, ha kedvünk tartja. 

A régi hordók a mai napig remekül működnek, de érdemes a tömítéseket kicserélni ha használtat veszünk, vagy már alapból felújított corny keget vadászni. Az új hordók ára igen magas, a legolcsóbb helyen is 20-30 ezer forint lesz, bár ez egy életre ki fog szolgálni minket némi törődéssel. 

Emellett a corny keg szája elég tág, így ha nincs túl nagy kezünk, simán be tudunk nyúlni akár az aljára is egy szivaccsal rendesen kitakarítani. Egyértelműen ez a jó választás otthonra. 

Manapság már kapható: 9, 9.5, 12, 19 és 23 literes változatokban. 

Partyhordó?

Ezek a kis 5 literes alu hordók, amiknek a belseje ki van tapétázva műanyaggal. A szájuk még szűkebb, mint a fent említett hordók közül bármelyiknek. Takarítani lehetetlen, de még a vizet sem lehet rendesen kiengedni belőlük. Egyszeri használatra tervezték őket, ez meglátszik minden tulajdonságukban. Rendes nyomásszabályozó nem csatlakoztatható hozzájuk, leginkább a régi fém CO2 patronokhoz lettek tervezve. Külön csapoló kell hozzájuk, ami megintcsak 10-15 ezer forint. 

Ezek a hordók kb arra jók, hogy elvigyél egy buliba 5 liter sört, és azt ott meg is igyátok gyorsan. Helyette ha 1.5, vagy 2 literes műanyag flakonba palackozod a söröd, sokkal jobban jársz minden szempontból. Nyilván úgy nem leszel akkora menő, de kinek mi a fontos

Minikeg

Ha már kis kiszerelésben vinnél hordós sört, akkor inkább ez lenne a jó út. Ezekből a legkisebb 2, de van 3.6L, 5 és 10 literes változat is. 

Használni ugyanúgy lehet, mint a corny keget, de ezekre is kell egy adapter, hogy ball lock csatlakozókkal tudjunk üzemeltetni. Alapesetben nincs semmilyen kimenet rajtuk, tehát csak sör tárolására lenne alkalmas. Ugyanakkor ezen is igen szűk a nyílás, így a tisztítás itt is nehézkes lesz.

Kezdőknek mindenképpen a palackozást javasolnám vagy üvegbe, vagy műanyagba. 

Ha már maga a sörfőzés hogyan és miértjei tisztázódtak és kicsit gyakorlottabb vagy, akkor lehet érdemes átállni hordózásra ha van lehetőséged.