Aki túl van néhány főzésen már biztosan elgondolkozott, hogy nem lehet-e kikerülni az üvegmosással járó pancsolást. Tulajdonképpen a legmonotonabb és legtöbbek által utált tevékenység a sörfőzés során. Különösen időigényes, főleg akkor, ha az üvegeink beleszáradt élesztővel vannak tele. Na de nézzük, melyik eljárásnak mi az előnye. 

1. Palackozás

Olcsó, szinte bármilyen kocsmában kaphatsz üveget a betétdíjért cserébe rekesszel együtt. Ha szerencséd van, a tisztítás sem lesz egy rémálom. Jelentős nyomást képesek elviselni, de egy megakadt erjedésnél vagy egy rosszul elkészített gyümölcsös sörnél sajnos előfordulhat, hogy időzített bomba lesz az üvegből. Szerencsére ezek az esetek ritkák és némi odafigyeléssel ennek az esélye nullára csökkenthető. Kezdőknek nagyon előnyös, a palackozó cukor miatt a másodlagos erjedés felveszi a palackozás során palackba került oxigén egy részét. Így a palackozás segíthet nem eloxidálni a sörünket. NEIPA és IPA esetében azonban előnyösebb műanyag flakonba palackozni. Ezek a palackok nem annyira esztétikusak, ugyanakkor elképesztően hasznosak, hiszen ha a kupak rátekerése előtt a palack testét óvatosan összenyomjuk, az oxigént teljesen kiszorítjuk a palackból. Később, ahogy karbonizálódik a sörünk, fel fog fújódni a termelt gáztól.

2. Kegezés

A címben már utaltunk rá, ma a kegezést fogjuk mélyebben átbeszélni. Kegben a sör teljesen fénymentesen, nyomás alatt tárolható. Néhány kiegészítővel teljesen oxigénmentes környezetet tudunk benne biztosítani. Mindemellett, mivel a kegben másodlagos fermentáció nélkül is tudunk karbonizálni, nem lesz élesztő a sörünk alján. Az esetleges leülepedő élesztőmaradványokat az első csapolással egyébként is eltávolítjuk a sörből. A kegrendszer legnagyobb hátránya az ára és a helyigénye. Szinte biztosan szükségünk lesz egy új hűtőre hozzá, mert ez a családi hűtőben nagy valószínűséggel nem fog elférni. Egy kezdő kegrendszer kialakítása kb. 80-120 ezer forint az igényeinktől függően. Ebben a cikkben megpróbáljuk összeszedni, milyen eszközökre lesz szükség a saját rendszered  kialakításához. 

A kegezés eszközei

A gondolatmenet a gáz útját fogja követni, először a gázoldalt, majd a keget és a végén a sör oldalt fogjuk átbeszélni. 

Gázoldal:

• CO2 palack
• Reduktor
• Gázcső
• Gáz oldali ball lock csatlakozó

CO2 palack:

Ez biztosítja a rendszerünk gázellátását. Nagyon sokan Sodastream palackkal kezdik a kegezést, mert nagyon könnyen beszerezhető, a legtöbb Aldi-ban cserélhető. Ez ugyanakkor az egyik legdrágább opció, kb 4000Ft a 425g CO2 töltet. Ezzel szemben például egy 2kg-os palack még megfelelően kompakt és ennek a cseréje/töltése kb. 6000Ft. Tapasztalataink szerint egy Sodastream palackkal kb 60 liter sört tudunk szénsavasítani és lecsapolni. Ha a Sodastream mellett tesszük le a voksunkat, szükségünk lesz még egy adapterre ahhoz, hogy a sodastream palackra rácsatlakoztassuk a reduktorunkat.

A töltött gázpalackban általában 60-70 bar nyomás van. Mivel a nyomás nagyban függ a hőmérséklettől, ne ijedjünk meg, de hidegben előfordulhat, hogy csak 60 bart mutat a reduktor bemeneti manométere.

A képen egy gázpalackot, reduktort és 3db átfolyásszabályozót látunk. Ezekre csak akkor lesz szükséged, ha több különböző szénsav tartalmú sört szeretnél egyszerre készíteni. 

Reduktor

A reduktor felel azért, hogy a 60-70 baros palacknyomást a számunka megkívánt kb 0,8-1,5 barra csökkentse. Figyelem! Két típusú reduktor létezik. Átfolyásszabályozott és nyomás szabályozott. Az átfolyásszabályozott reduktorokon a nyomást nehezen tudjuk állítani, ezt a hegesztők használják szinte kizárólag. Ezek szinte minden esetben olcsóbbak és könnyen belefuthatunk, ha nem figyelünk. Vigyázzunk, milyet vásárolunk! A nyomásszabályozott reduktorok valamivel drágábbak, ám ezek nagy pontosággal tartják a nyomást. Nekünk ilyen fog kelleni mindenképpen. Mi a Kegland reduktorát szeretjük, egy könnyen kezelhető, masszív reduktor gumiborítással, hogy kevésbé legyen sérülékeny. Meghibásodást még sosem tapasztaltunk velük, ugyanakkor léteznek ennél néhány ezer forinttal olcsóbb reduktorok is, ha valaki ezt drágállja.

Érdemes olyan reduktort vásárolni, ami két mérőórával, azaz manométerrel rendelkezik. A palackhoz közelebbi manométer mutatja a palackban lévő nyomást, a másik pedig a kilépő ág nyomását méri. Léteznek egy manométerrel szerelt reduktorok is, ez esetben csak a kilépő nyomást fogjuk látni. Így viszont nem fogjuk tudni, hogy mikor kezd kifogyni a palackunk. 

Léteznek két körös reduktorok is, ám ezeket ritkán használjuk, mivel elérhető a Kegland átfolyásszabályozója, amellyel lehet akárhány keg a rendszerben, mindegyiknél személyre tudjuk szabni a kívánt nyomást, külön-külön. 

A képen egy 6db átfolyásszabályzóval építette rendszer látunk. Extrém ritka, hogy 6 különböző nyomásra lenne szükségünk. 

Gázcső

Ez fogja a gázt a reduktorból a kegbe vezetni. Nem minden cső alkalmas gázcsőnek, mert ha a cső nincs gázdiffúzió ellen védve, lassan szökhet a gáz a tömlő falán keresztül. A nálunk kapható EVABarrier csövek kétrétegűek és BPA mentesek. A külső etilén-vinil-acetát réteget belülről egy gázdiffúziót gátló polimerkeverékkel vonták be. Az EVABarrier csöveket három féle külső átmérővel készítik. 6,5mm, 8mm és 9,5mm-es kivitelben. Ezek közül főleg a 8mm és a 9,5mm-es terjedt el Európában. Mindegyik használható gáz oldali csőnek, sok szakirodalom a 9,5mm-es csövet tartja a gáz oldali csőnek. Ez azonban nem igaz, mindkét átmérő használható mindenhova. Sör oldalon a 8mm-es csövet érdemes használni, emiatt a gáz oldalra is ezt használjuk! Ne építsünk két féle csőből rendszert, ezt később mindig megbánjuk. (Én is elrontottam, azóta már átálltam a csak 8mm-es csőrendszerre)

Ball lock csatlakozó

Ezzel tudjuk csatlakoztatni a gázcsövet a keg gáz bemenetére (IN posztjára). Korábban létezett Pinlock csatlakozó is, ez mára szinte teljesen kikopott a köztudatból, szinte mindenhol a Ball lockot használják. Szemre a Ball lock gáz oldali és folyadék (sör) oldali csatlakozó egyformának tűnik a színét leszámítva. Ez csak a látszat, ha véletlenül ráerőlteted a gázoldali csatlakozót a folyadék oldalra, szinte lehetetlen levenni a csatlakozó sérülése nélkül. 

Kétféle csatlakozó létezik. A hagyományos menetes végű, ahol a csatlakozó 45 fokban felfelé áll és az új fajta Duotight csatlakozó. Az első esetben (az ábrán I. számmal jelölt ág) szükségünk lesz még egy Duotight gyorscsatlakozóra is, hogy a gázcsövet csatlakoztatni tudjuk a gázcsőhöz. A Duotight ball lock fejbe ez a gyorscsatlakozó bele lett építve (az ábrán II. számmal jelölt ág), nem kell külön megvásárolni. Ennek hatalmas előnye még, hogy nem lóg ki a KEG felső síkjából, így helyet is megtakaríthatunk. Ezen kívül a csatlakozót is védi, szinte lehetetlen feszegetni vagy ráejteni valamit. Illetve a rendszerünk is kevesebb részből áll, ami a szivárgás esélyét is csökkenti. Az átfolyásszabályozót a ball lock csatlakozó és a reduktor közé kell beépíteni (az ábrán III. számmal jelölt ág). Mi a Duotight csatlakozókat szoktuk ajánlani, mert olcsóbbak és praktikusak.

Keg:

A KEG angolszász nyelvterületen kis hordót jelent, amit tipikusan a 10gallon (kb 37l) alatti hordókra használnak. Eredetileg a Cornelius gyár gyártotta ezeket a kis hordókat, innen ered a "Corny" becenév. A Coca-Cola és a Pepsi kezdte el használni ezeket az USA-ban, ebben szállították a kólához a szirupot a vendéglátóhelyekre. Majd a '80-as években elkezdődött az Amerikai sörforradalom és rájöttek, hogy ezek a könnyen beszerezhető hordók nagyon is alkalmasak sörtárolásra. A hordót úgy tervezték, hogy a jelenlegi hűtőkhöz illeszkedjen. Ezek már rendelkezésre álltak, a gyártó nem várhatta el, hogy több ezer vendéglátóhely kidobja a régi hűtőszekrényét az új kegek miatt. Ennek mi nagyon örülünk, hiszen így a mi hűtőnkben is könnyen elfér. Korábban PinLock csatlakozókat is használtak és találni még használt keget ilyen csatlakozóval. Ezekhez csatlakozót, vagy átépítőszettet az italtechnika.hu-n tudsz vásárolni.

A kegeknek több szabványa is létezik, a két legfontosabb a 9,5L(2,5 gallon)-es és a 19L(5gallon)-es. Ezen kívül létezik egy alacsonyabb magasságú 18L-es KEG is. Emiatt van, hogy a legtöbb amerikai recept 5 gallon (19L) sörre van írva. 

Most jönnek divatba az úgy nevezett PolyKEG-ek is. Ezek tulajdonképpen speciális műanyagból készült palackok, ami jobban tartja a szén-dioxidot és akár 4bar nyomásnak is ellenáll. Ezeket jelenleg 8L-es méretben árulják. Ez azoknak praktikus, akik inkább kisebb főzeteket csinálnak vagy ebben szeretnék kerti partira vinni a sört. Egy kis ügyeskedéssel a fém hordóból is átfejthető a polykegekbe a sör. 

Söroldal:

• Sör oldali ball lock csatlakozó
• sörvezeték/cső
• sörcsap

Sör oldali ball lock csatlakozó

Ezzel tudjuk csatlakoztatni a sörvezetéket a keg sör kimenetére (OUT posztjára). Figyelem! A gáz- és söroldali csatlakozó egyformának tűnhet, de ez csak a látszat. Ha véletlenül ráerőlteted a söroldali csatlakozót a gáz oldalra, szinte lehetetlen levenni a csatlakozó sérülése nélkül. A használata hasonlóan történik, mint a gáz oldali csatlakozó esetében. Ez a módszer minden alacsony és közepes szén-dioxid tartalmú sörhöz megfelel. Magasabb CO2 tartalom esetében szükségünk lesz egy kompenzátoros (folytható vagy angolul flow-control) csapra, vagy egy folytással ellátott ball lock csatlakozóra. Ennek segítségével tudjuk leszabályozni az átfolyás sebességét, ezzel csökkentve a csapból kilépő sör mennyiségét és a CO2 hirtelen kicsapódását. A lágereknél, búzasöröknél, saisonoknál, vagy egyéb magas szénsav tartalmú söröknél biztosan szükséged lesz egy ilyenre. Minden más esetben egy kis kompromisszummal megleszünk nélküle is. 

Hasonlóan a gáz oldali csatlakozóhoz, folyadék oldalon is több fajta összeállításban gondolkodhatunk. A hagyományos 45 fokban pipáló ball lock csatlakozónál szükségünk lesz egy 8mm-es Duotight gyorscsatlakozóra is. Mint a gáz oldalnál már említetük, létezik ennél olcsóbb és praktikusabb megoldás is.

A Duotight ball lock csatlakozó tulajdonképpen a fenti két alkatrész egyben. Mivel a sör kivezetése 90 fokban oldalra néz. A csatlakozó teljes magassága is kissebb. 

A Duotight végre elkészítette az elérhető áru flow-control csatlakozót is. Ennek a kivitele hasonlít a fenti csatlakozóhoz. Ha nem akarsz szenvedni a túl sok habbal érdemes egy ilyenre beruházni. Létezik ebből saválló kivitel is, funkciójában a két csatlakozó ugyan azt tudja, bár kétségtelen, hogy egy saválló acél csatlakozó szebb esztétikai látványt nyújt. 

Sörvezeték

Hasonlóan a gázoldali csőhöz, itt is azt ajánljuk, hogy a 8mm-es csőből építkezz. A sör habzása a cső átmérőjének és hosszának függvényében változik. Pl a 9,5mm-es csőből 6-8m kell, hogy elfogadható legyen a sörünk habzása, míg a 8mm-es csőből elég 2-3m. Itt is kiemelten fontos, hogy EVABarrier vagy más gázdiffúzió ellen védett élelmiszeripari (PVC- és BPA-mentes) csövet használjunk. A söroldalra legalább 2m-es csövel számoljunk, ha nincs kompenzátoros csap- vagy ball lock csatlakozó a rendszerben. 

Sörcsap

Végre elérkeztünk a legfontosabb alkatrészhez és hamarosan a kezünkben tarthatjuk munkánk gyümölcsét, a frissen csapolt sört. A házi sörfőzők körében 3 féle csap terjedt el:

• A legegyszerűbb és legolcsóbb az úgynevezett piknik csap. Könnyen szállítható, szétszedhető és takarítható. Hátránya, hogy az összeszereléséhez szükségünk lesz egy 8-9,5mm-es átalakítóra, egy kisebb darab 9,5mm-es csődarabra és a piknik csapra. A sör az átalakító és a különböző átmérőjű csövek miatt a sör jobban fog habzani. De erről majd a blog következő részében lesz szó. Oldalunkon előre összeraktunk nektek egy ilyen szettet, hogy ne kelljen otthon foglalkoznotok vele. 

• A Pluto sörcsap valamivel drágább, de még a pénztárca barát kategória. Itt az összeszereléshez csak egy 8-8mm-es duotight csatlakozóra lesz szükséged. Létezik műanyag és alumínium kivitel is. A sör is kevésbé habzik ezzel a típusú csappal. Ez a sörcsap is a hordó tetején fog lógni, ezért nagyon jó megoldás, ha a hordozhatóság fontos szempont.

• A hagyományos sörcsappal átélhetjük az igazi csapolt sör élményt. Ezek a csapok nem olcsóak, általában a hűtő oldalába fúrjuk be őket és onnan csapoljuk. Emiatt, ha a hordót szállítani szeretnénk, mondjuk egy sütögetésre, szükségünk lesz egy piknik-, vagy pluto sörcsapra. Az összeszereléshez mindenképpen szükségünk lesz a csapon kívül a hozzá tartozó beépítőkészletre. Ez utóbbit többféle hosszban lehet kapni, a tapasztalataink szerint a 100mm-es az, amivel könnyen beépíthetjük a csapot a hűtőnk oldalába. Érdemes kompenzátoros csapot vásárolni (vagy kompenzátoros ball lock csatlakozót használni), így elkerülhető a sör túlzott habzása.

A következő részben a keg használatáról, takarításáról és karbonizálásról lesz szó.